Bazalt
A bazalt a legismertebb, leggyakrabban előforduló vulkáni kőzet. Ismert jellegzetes kiválási formáiról: a felszín közelében lemezes, mélyebben pados, a tengerfenéken ellipszoid vagy gömb alakú kihűlési formát mutat, míg a szárazföldön jellemző az oszlopos kiválás.
A bazalt nehezen megmunkálható, igen kemény, nagy szilárdságú kőzet, de bányanedvesen jól hasítható és fényezhető. Törőszilárdsága esetenként elérheti az 5000 kg/cm2 értéket, mely a legmagasabb érték az összes kőzet között. Gyakran használják út és vasút építéseknél zúzottkőként, de kockakő formájában jól alkalmazható útburkolatként is.
Mire használjuk a bazaltot leggyakrabban?
A bazaltot keménysége miatt már régóta használják utak burkolására, a legismertebb fajtája az un. macskakő. Ez lehet kocka formájú, ha faragják és lehet hatszögletű; ha az ún. bazaltorgonából bontják.
Az andezit mellett a bazalt is alkalmas zúzva, mint zúzottkő a vasúti ágyazat építéséhez, valamint betonburkolat és aszfaltburkolat készítésére, ahol a zúzalék adja a szerkezet vázát, és cement illetve bitumen a kötőanyag.
Újraolvasztva finom szálakból álló bazaltgyapotot állítanak elő bazaltból, ami kiváló hő és hangszigetelő anyag.
A bazalt egyik lehetséges felhasználási módja a szén-dioxid-tárolás: egy izlandi kísérlet során megállapították, hogy a kőzet mintegy két év alatt képes megkötni és karbonáttá alakítani a vízben oldott CO2 nagy részét.[1] A szén-dioxid szilárd, karbonátos kőzetté alakítása biztonságos módja az üvegházhatású gáz légköri csökkentésének, hiszen az átalakulás után nem áll fenn a szivárgás lehetősége.
Bazalt felhasználása
Macskakő
Vasúti sínek mentén
Bazaltgyapot szigeteléshez